fbpx

Hogyan kerüljük el az ételmérgezést

0 573

A nyár és a meleg beköszöntével egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ételeink frissességére, illetve a megfelelő tárolásukra, ezek hiányában ugyanis kórokozók kerülhetnek az élelmiszerbe, amelyek ételmérgezést okozhatnak.

Az ételmérgezést általában egy adott élelmiszerben – leggyakrabban húsban, halban, tésztában, tojásban, tejtermékekben – elszaporodó baktérium okozza, de előfordulhat, hogy vírus, gomba, parazita vagy toxin áll a megbetegedés hátterében. Az élelmiszer szennyeződhet az előkészítés, a tárolás vagy az elkészítés során, de a nem megfelelő személyi higiénia is (nem alapos kézmosás vagy annak hiánya) hozzájárulhat ahhoz, hogy az ételbe kórokozók kerüljenek.

A betegség tünetei a fertőzés típusától és a szennyezés mértékétől függően igen változatosak lehetnek, de leggyakrabban hányinger, hányás, hasmenés, szédülés, hasi görcsök, verejtékezés, hidegrázás és láz jelzi a gondot. Ám mielőtt bárki legyintene ezekre, érdemes tudni, hogy az ételmérgezés okozta tünetek akár napokig is eltarthatnak, s amellett hogy nagyon kellemetlenek, igencsak megterhelik a szervezetet és kiszáradáshoz is vezethetnek, amelynek kezelése miatt akár kórházba is be kell feküdni.

Megelőzés

Ahhoz, hogy jó eséllyel elkerüljük az ételmérgezést,
elég néhány egyszerű szabályt szem előtt tartanunk,
mind abban az esetben, ha a saját konyhánkról van szó, mind pedig, ha nem otthon étkezünk.

Lássuk is a legfontosabb otthoni szabályokat:

  • Szavatosság: mielőtt megveszünk egy ételt, ellenőrizzük a szavatosságát a csomagoláson, és ha azt látjuk, hogy már csak 1-2 nap a lejárati idő, akkor inkább hagyjuk a boltban.
  • Hűtés: csak olyan fagyasztott terméket vásároljunk, amellyel haza tudunk érni, mielőtt kienged, ha pedig mégis felolvadt út közben, akkor sose tegyük be a mélyhűtőbe újra, hanem még aznap készítsük el. Szintén ide tartozik, hogy a fagyasztott ételeknél figyeljünk arra, hogy nehogy olyat vegyünk, ami esetleg a boltban már egyszer kiengedett és újra le lett fagyasztva. Árulkodó jel lehet, ha a csomagolást vastagabb jégréteg borítja.
  • Elkülönítés: sose használjuk ugyanazt a konyhai eszközt (kés, vágódeszka stb.) a nyers és a már elkészült ételeknél, kivéve, ha közben alaposan, mosószerrel elmostuk őket.
  • Hőmérséklet: rendszeresen ellenőrizzük – főképp nyáron -, hogy a hűtőszekrény belső hőmérséklete 1-5 °C között legyen.
  • Személyi higiénia: mielőtt megkezdenénk a főzést, mindig mossunk kezet meleg, szappanos vízzel, ha nyers hússal foglalkozunk, akkor utána is, ha pedig seb van a kezünkön, a főzés idejére tegyünk rá ragtapaszt.
  • Hőkezelés: az ételeket – főleg a csirke és disznóhúst – alaposan süssük át, csontos hús készítésénél pedig (pl. csirkecomb) különösen vigyázzunk, hogy a csontnál se legyen véres.
  • Csere, mosás: A konyhai szivacsot, törlőkendőt hetente cseréljük, a konyharuhákat pedig magas hőfokon mossuk és vasaljuk, hogy a kórokozók biztosan elpusztuljanak.

Amennyiben nem otthon étkezünk:

  • Tisztaság: mindig figyeljünk rá, hogy olyan helyet válasszunk, ahol külsőleg rendben vannak a higiéniás körülmények (tiszta az asztal, a terítő, a pincérek ruhája, keze stb.). Ez ugyan nem garantálja, hogy a számunkra nem látható konyharész is biztosan tiszta, de nagyobb a valószínűsége.
  • Nyerset inkább ne: kényes ételeket – nyers vagy félig átsütött húsokat, nem teljesen átfőtt tojást tartalmazó fogásokat, tengeri herkentyűket stb. – csak olyan helyen rendeljünk, amit már ismerünk, és aminek a konyhájában bízunk. Nyaralásnál inkább ne kísérletezzünk ilyen ételekkel, hacsak nem kifejezetten ajánlják mások.
  • Ne kerüljük a tömeget: strandon, kifőzdéknél azt az étteremet válasszuk, ahol sokan vannak. Egyrészt ez már egy biztosíték arra, hogy nincs gond a konyhával, hiszen akkor nem járnának oda annyian, másrészt pedig, ha sok a vendég, akkor nincs idő arra, hogy álljanak az élelmiszerek és esetlegesen elszaporodjanak bennük a kórokozók, így egy rizikófaktorral kevesebbel kell számolnunk.

Forrás: Life

Szólj hozzá